Már régen készültél elmenni ruhákat vásárolni. Szeretsz engem is magaddal cipelni, pedig igyekszem elég unott pofát vágni. Ma sincs sok kedvem hozzá. Sebaj itt az újságom, majd olvasgatok...

Ezeken a noi ruha osztályokon nekem nem sok izgalmas néznivaló van. Az egyetlen kedvencem a fehérnemu részleg. Most is kinézek neked egy szép darabot. Bordó selyem. Nem is igazi bugyi, inkább olyan lenge nadrágocska. Viszem neked megmutatni. Veszed a lapot, magad elé tartod, illegeted magad. A popsidat is megmutatod alatta. Hozok egy másikat is. Ez pezsgoszínu. Csipkés bugyogó, tapadós, félhosszú. Ez is a kosaradba kerül próbához...

Amíg én elszaladok a hozzájuk való melltartókért, Te kinézel magadnak egy könnyu, hosszú nyári ruhát. A tükör elott állsz, magad elé tartod, méregeted a hosszát, derekát. Gyorsan mögéd lépek, átölellek a ruha alatt. Nevetve próbálsz szabadulni, de nem engedlek. Az új tuha takarásában siklik az egyik kezem a melleidre. A másik az ágyékodat huzza magamhoz... Megmerevedsz, félsz, hogy meglát valaki. Szerencsére nem sokan látnak ide és a kezeimet takarja a szövet... Ahogy ki akarsz fordulni a popsid megdörzsöli a farkamat a nadrágomban... Több se kell neki. Te is érezheted hátul. Már engedelmesebben simulsz hozzám. Felnézel, megcsókollak, közben mindkét kézzel megszorongatlak...

- Menjünk próbálni! - és elindulsz egy próbafülkéhez...

Behúzod a függönyt, vetkozöl, öltözöl. Én türelmesen várok odakint.

- Nézd meg, hogy tetszik? - Kicsit húzom csak el a függönyt, hogy a fejem beférjen...

A szemem kikerekedik, szólni sem bírok. Az elso selyem párost vetted fel... Káprázatos... A rövid nadrágcska mesésen áll rajtad. Ennivalóan simul a popsidra. Elöl nem szorosan, de jól láthatóan mutatja a puncid dombját. És a combodnál a könnyu redok ingerlik az ujjat, hogy alábújjon...

A melleid fantasztikusan domborodnak elo a melltartójából. A bordó kiemeli a hamvasságukat...

- Várj egy kicsit, nézd meg a másikat! - és már kapcsolod is ki a melltartót. Puhán bújnak elo a kebleid.

Tolod le a nadrágot. Felém fordulsz, de én a tükröt bámulom. Ahogy elore hajolsz, a tükörben a popsid látszik, és a popsid alatt a puncusod megnyíló barackja. A rövid bunda között egy pillanatra kivillan a közepének rózsaszínje...

Ezt már nem bírom tovább. Belépek, behúzom a függönyt...

Mintha csak erre vártál volna. Úgy látszik a nézésem heve már Téged is felforrósított... Az ujjaid rögtön az övemen, sliccemen matatnak... Rólad már nincs mit levenni, csak a hátadat fejedet simogatom. A szerszámom már mereven pattan elő a gatyámból. Keményebb nem is lehetne... Csak pár pillanatra veszed a szádba, hogy megkóstold, megnedvesítsd. Hirtelen elengeded... egy pillanatra tanácstalanul állok.

Megfordulsz, lehajolsz, a lábaid között nyúlsz hátra értem... ellenállhatatlanul húzol magadba... nem is gondoltam, hogy már ilyen nedves vagy. Akadálytalanul csúszok a mélyedbe... Megtámaszkodsz a tükörben. Először lassan kezdek el mozogni benned.

Izgató ahogy látom a tükörben a kéjt az arcodon. A karjaid között a lökéseim ütemére ringó melleidet. Előre is dőlök, hogy a markomba vehessem őket. A tenyerembe szorítom... a gombját az ujjaim között morzsolgatom... Lassan közeledek a csúcshoz...

Gyorsítom a csípőm mozgását... Te is msáhol jársz már... a kezed meg-megroggyan... nem bírod már tartani magad... megfogom a csípődet, hogy el ne ess... Már csak pár lökés és belédspriccelek... A te hátad is megfeszül ahogy érzed a belsődet elöntő forró magomat.

Lassan éledezünk...

- Sokáig próbál még? - egy undok vénasszony rikácsol odakint...

- Már csak egy perc! - szólsz gyorsan.

Villámgyorsan öltözködünk. Alig gomboljuk be a ruhánkat. Minek arra a kis időre hazáig...