A bárban futottunk össze. Ugyan tavaly úgy búcsúztunk, „Jövőre Veled ugyanitt!”, nem sok esélyt adtam az idei találkozásnak. Mindenesetre kellemes meglepetés volt, mikor mögém lépve belecsókoltál a nyakamba. Persze azt állítottad, te egészen biztosra vetted, hogy itt találsz. Pár percen belül együtt baktattunk lefelé a tengerhez. Igaz, te épp fél órája fejezted be a fürdőzést, de én még mindig inkább este vagy éjjel szeretek úszni, akkor kevesebben vannak. Most is szinte egyedül voltunk a parton.

A homok még forró volt a délutáni naptól, a víz is kellemes, bár a levego kissé huvös. Dideregtem is kissé, aminek látható jelei nem kerülték el a figyelmedet - ez viszont nálad idézett elo tartós és látványos változást. Magától értetodoen vetted le a fürdonadrágot, és számomra is egyértelmu volt, hogy ma meztelenül úszom. Lassan gázoltunk be a vízbe. A hullámok kicsit csiklandoztak, de a tekinteted perzselt, ahogy nézted a vízszint emelkedését – más nem lévén, rajtam mérve a mélységet. Bokáig ér, térdig, combközépig, ágyékig, derékig… Mellmagasságnál nem bírtad tovább nézni a didergésemet, mellém jöttél, hogy felmelegíts. Kedves volt toled!

Úgy tűnt, rád nem hat a hideg méretcsökkento hatása, vagy csak én voltam izgató? Nem tudom. Emlékeim szerint mindig kedvelted, ha látszott rajtam, hogy kívánlak. Szerintem most is látszott.

Szembe fordultam veled, lassan, komótosan megcsókoltalak. Végigharapdáltam a nyakszirtedet, majd szép kényelmesen csókolgatva téged elmerültem a habokban. Levegobuborékokat fújva csiklandoztalak, majd fel, belélegzés, alá(d)merülés, kifújás. Pici csók, apró harapások – ahova sikerül – és vissza. Úgy tunt, tetszik. (A módszert még tavaly találtam ki, csak nem maradt ido kipróbálni. De valami hasonló reakciót képzeltem el hozzá!)

Egész sokáig bírtam a víz alatt. Jó okom volt maradni, mivel farkad ágaskodva követelte magát a számba, s te halk nyögéssel nyugtáztad a lent töltött másodperceket. Felbukkanva csókoltam az arcod, a szád, a melled, a vállad – nem nézve a pontos helyet. Lemerülve vártak a combjaid, vagy a herék – amik oly jól elfértek a számban. Már egész testedben remegtél, amikor végül a karomat a nyakad, lábaimat a derekad köré fonva rád csúsztam. Te kezed a fenekem alá csúsztatva próbáltál irányítani – nem sok eséllyel. A helyzet nekem kedvezett: ha nem akartál vízbe borulni (velem együtt), akkor kénytelen voltál arra figyelni, hogy megorizd az egyensúlyodat. Ebben nem segítettem túl sokat, sot! Meglehetosen izgága módon ficánkoltam rajtad. Néha próbáltál ugyan tiltakozni, vagy rávenni, hogy menjünk ki a partra, de nem volt túl meggyozo. Maradtunk. És maradtam én is. És folytattam, amit elkezdtem.

Közben vadul csókoltalak, a nyelvem a szádban a tiédet kergette. Rád támaszkodva mozogtam fel és le. A fejedet magamhoz húzva a szádba adtam a mellemet. Még emlékeztél rá, mit szeretek: vadul szoptad, nyaltad, haraptad oket, mígnem én nyögdécselni kezdtem. Úgy tunt, mindketten elveszítjük a fejünket. Ám a természet közbeszólt: egy hevesebb mozdulatom egyszerre érkezett egy nagyobbacska hullámmal, és mindketten elmerültünk a víz alatt.

Prüszkölve álltunk fel, és már nem kellett bíztatnod, hogy a partot vegyem célba én is. Idén még nem értem ki ilyen gyorsan. Lehet, hogy voltak még kint fürdozok, de nem értünk rá velük foglalkozni. Én értem ki elsonek, de te közvetlen a nyomomban haladva a földre rántottál. Hasra érkeztem. Még szerencse, hogy ebben a helyzetben is könnyen feltaláltad magad. Egyetlen mozdulattal belém hatoltál. Vadul mozogtál – teljesen kitöltöttél, de nekem ez kevés volt. Egy óvatlan pillanatban arrébb mozdultam, és máris a fenekemben voltál. Nem hiszem, hogy számítottál ilyesmire, de a beloled felszakadó hörgésbol ítélve nagyon tetszett. Én sem számítottam rá, hogy ennyire tetszeni fog! Felemeltem a csípomet, hogy könnyebben mozoghass, de szinte pár mozdulat után elélveztem. Szinte azonnal éreztem, ahogy belém spriccelsz. (Régebben is jó hatással volt rád, ha hallottad, láttad ahogy élvezek – ezek szerint ez sem változott az elmúlt évben!) Nem bírtam tovább tartani magam, visszazuhantam a homokba. A lábfejemet simogatták a partra felszaladó hullámok. Hanyatt feküdtem, hozzád bújtam, néztük a csillagokat. Cirógatni kezdtél, a borömet karistolta a nedves homok. Sós vizet csókoltam a nyakadról és a kezem felfedezoútra indult rajtad, egy újabb szeretkezés reményében… de az már egy másik történet.